A legtöbb magyar szívesen fogyaszt tejet: akár reggelire, kávéhoz, főzéshez vagy csak szimplán magában. De miért van az, hogy tehéntejjel vannak tele a boltok polcai, más állatok tejeit nem dolgozzák fel nagyobb mennyiségben, és nem is terjedtek el a köztudatban? A kecsketejnek pedig fantasztikus hatásai vannak az emberi szervezetre, kiváló alternatívát nyújthat a laktózérzékenyeknek, sőt, még az üvegházhatás csökkentéséhez is hozzájárulhat a kecsketej fogyasztása.

A kecsketej még mindig a tehéntej mögött kullog a piacon: sokkal kevesebbet dolgoznak fel belőle és nem épült be a köztudatba, hogy a tehéntej helyett azt is lehetne fogyasztani. Miért van ez így, és vajon letaszíthatja valaha a tehéntejet a trónról?

A kecsketej külföldön egyre nagyobb karriert fut be: az elmúlt évtizedekben újra a reneszánszát éli, ez pedig számos tényezőnek köszönhető. Bár a tehéntejtől kémiailag nem nagyon különbözik, több kalciumot, magnéziumot, káliumot és C-vitamint tartalmaz, ami a kecsketejfogyasztás fellendülését pozitívan befolyásolta.

Az is a kecsketej fogyasztása mellett szól, hogy elenyésző mennyiségű laktózt tartalmaz, ezért az egyre növekvő számú laktózérzékenyek számára kitűnő alternatívát nyújthat.

A kecsketejnek a fehérjeszerkezete is kicsit más, a zsírmolekulái kisebbek: a tehéntejhez hasonlítva sokkal jobban hasonlít az anyatej szerkezetéhez, ami miatt könnyebben emészti meg az emberi szervezet a kecsketejet. Míg a tehéntejet átlagosan 2 órán keresztül lehet megemészteni, a kecsketej esetében ez csupán 30 perc. A gyomorproblémákkal szenvedők számára jó hír, hogy a kecsketej enyhén lúgos, szemben a tehéntejjel, ami enyhén savas kémhatású.

A kecsketej mentheti meg a világot?

Más ok miatt is fellendülhet a kecsketej-fogyasztás. Az elmúlt években egyre jobban előtört az a fogyasztói trend, ami a tudatosságra és fenntarthatóságra sarkallja a vásárlókat. Mivel a kecsketej-előállításnak még rendkívül alacsony a piaci részesedése, nincsenek olyan tömeges kecske-fejőüzemek, mint a tehének esetében. A mai fogyasztónak már fontos az, hogy tudja, honnan jön az élelmiszer, ezért azok, akik nem szimpatizálnak a nagyüzemi fejéssel és tömegtermeléssel, azok egyre inkább a kecsketej felé fordulnak.

A kecskék kevesebb trágyát és metánt termelnek, ezért sokkal kedvezőbb a kecsketartás környezeti hatása, mint a teheneké.

Hátrányként lehet felhozni, hogy a kecskék teste jóval kisebb, ebből kifolyólag kevesebb tejet adnak, ugyanakkor termelői oldalról nézve kecskét tartani olcsóbb, valamint fejni is könnyebb. A fogyasztás tendenciáit nézni a jövőben jövedelmező lehet a háztáji gazdáknak a kecsketejre fókuszálni, mivel az Egyesült Álltamokban az elmúlt évtizedben egyharmados emelkedést lehetett megfigyelni a kecsketej fogyasztásával, emellett az értékesítés is 15 százalékkal emelkedett. Egyes helyeken egyre több kecskét tartanak a növekvő igények kiszolgálásra. Iowa állam például tízszeresére növelte a kecsketenyésző gazdaságainak a számát, így Kalifornia és Wisconsin után a harmadik legnagyobb kecsketej-termelő állam lett.

Bár látszódik, hogy elindult némi emelkedés, a kecsketejnek még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy lekörözze a tehéntejet. De ki tudja, ha ilyen ütemben halad a növekedés, akkor még az is elképzelhető, hogy néhány évtized múlva nem néznek rád furán, ha kecsketejjel fogyasztod a reggeli gabonapelyhet.

Forrás:https://www.hellovidek.hu