Ki mit eszik szenteste és karácsony napján? Öt ország jellegzetes fogásait mutatjuk most be.

Karácsonyi menük tekintetében ma már ahány ház, annyi szokás, és még a hagyománytisztelőbb korokban sem feltétlenül volt egy-egy ország étkezése teljesen egységes – de bizonyos nemzeti jellegzetességek azért a mai napig megmaradtak. Ezeket keresve öt országban nézünk rá az ünnepi asztalra.

Lengyelország

A lengyelek ún. vigília-vacsorája szigorú tradíciók szerint zajlik. Az étkezés akkor kezdődik, amikor a gyerekek meglátják az első csillagot az égen, és első lépése mindig a jókívánságokkal egybekötött ostyatörés, amelyet sorban minden jelenlévő végrehajt egymással. Maga a menü a böjti hagyományokat idézi, vagyis a halételeket leszámítva szigorúan húsmentes, és feltétlenül 12 fogásból kell állnia (bár vannak olyan források is, amelyek 7, 9, vagy 11, netán 13 fogásról beszélnek). Az ételek között a hallevesek és egyéb halas fogások uralkodnak (ezek főként heringből, pontyból készülnek), de borscs, valamint gombás, céklás, illetve káposztás falatok, kompótok és édességek is helyt kapnak az asztalon – utóbbiak közül a legismertebb a mézes-mákos kutia, amit az év más szakában nem is nagyon esznek a lengyelek.

Franciaország

Noha a franciák vacsoráját jelölő réveille szó ugyanúgy virrasztást jelent, mint a lengyeleknél a wigilia, a hasukat közmondásosan szerető gallok természetesen karácsony idején sem fogják vissza magukat. Már előételként potyognak a füstölt lazacok, kagylók és a tenger egyéb gyümölcsei (na meg a libamáj), a következő körben pedig érkezik a kappan, a pulyka vagy a kacsa, lehetőleg töltve (így a gesztenye is gyakori vendég), és nem hiányzik az ünnepi asztalról a csiga sem. Az igazi karácsonyi jellegzetesség azonban a desszert. A legismertebb fogás a Bûche de Noël nevű édesség, amit magyarul fatörzs-tortának lehet nevezni, és tulajdonképpen egy krémes piskótatekercs, illetve a pain calendaeu nevű cipószerűség, amiből az első szeletet a hagyomány szerint egy szegény embernek adják, de egyes területeken egyenesen 13 féle desszertet szokás az asztalra rakni…

Finnország

(Vigyázat, alacsonyan szállnak az umlautok, és sűrűn ütköznek a mássalhangzók!) A finn karácsonyi vacsora neve Joulupöytä, és meglehetősen változatos. Elengedhetetlen alapeleme a mustárral felszolgált sonka, a hal, valamint a lattikkónak nevezett rakott étel, amely készülhet többek között májjal, répával vagy krumplival (utóbbinak amúgy egy édes verziója is ismert), de helyt kap az asztalon az ismert karéliai ragu, a saláta, desszertként pedig a puding és a mézeskalács is. A menü és az egész karácsonyi időszak elengedhetetlen kelléke a fűszeres skandináv forralt bor, a glögg, amelyet gyümölcslevek használatával igény szerint alkoholmentes verzióban is készítenek. Ezenfelül pedig némi söröcske is lecsúszik.

Fülöp-szigetek

Mint a spanyol nyelvterületeken és az egykori spanyol gyarmatokon általában, itt is Nochebuenának nevezik a szentestét, és a szó tulajdonképpen egyet jelent a nagy lakomával, amelyben a spanyol és a keleti konyha vívmányai egészen természetes módon keverednek. A főfogás többnyire a lechón nevű étel, amely a nyárson sült, szószokkal és almával a szájában tálalt malacot jelöli, de kerül a terítékre a kínai hatásra született tésztaételből, a pancitból, a pácolt csirke- és sertésfalatokat takaró adobóból, a lumpia nevű töltött tésztából és rizsételekből is, a desszertek közt pedig olyanokat találni, mint a yamgyökérből készülő ube halaya és a bibingka néven futó sült rizstorta. Mindezt amúgy éjjel, a mise után állnak neki beburkolni.

Görögország

A görögöknél a húsvét jelentősebb ünnep, mint a karácsony, de ettől függetlenül szépen rágyúrnak a december végi lakomára is. A főfogás a burgonyával tálalt borjúcomb és a gesztenyével vagy fenyőmaggal töltött pulyka, de a paradicsomleves, a sajtos-spenótos lepény és az ismert görög saláták is gyakran szerepelnek a menüben, ünnepi édességekből pedig komplett arzenáljuk van a görögöknek. A szokásos baklava és a kataifi nevű rétesmetélt mellett ezek közé olyanok tartoznak, mint a konyakkal, naranccsal, mézzel és dióval készülő melomakarona, a mandulás koriabiedes, és a fügével, borral, naranccsal ízesített Christopsomo, azaz Krisztus-kenyér.

Forrás:http://borsa.hu/nemzetkozi_karacsonyi_mennu/20111222