Az Ikea időről-időre felméréseket végez, melyekben nem meglepő módon azt vizsgálják, hogyan élnek az emberek, mit csinálnak otthon, mit jelent a kényelem számukra. Az „Otthoni élet” kutatássorozatának második részében a konyha áll a fókuszban: azt vizsgáltuk, mi jellemzi az emberek viselkedését a konyhában, hogyan hat rájuk a főzés, hogyan és kivel esznek általában.

A kutatás alapját nyolc ország egy-egy nagyvárosában felmért adatok szolgáltatták. (Berlin, London, Moszkva, Mumbai, New York, Párizs, Sanghaj és Stockholm). Itt 8527 embert kérdeztek meg, majd egy hónapra rá még 3 várost vontak be a felmérésbe ( Koppenhága, Zürich és Sydney). Így végül 11729 ember részletezte mi történik velük a konyhában.

Ez alapján a legtöbbet a skandinávok főznek, Stockholm és Koppenhága lakóinak bő fele naponta, a legkevesebbet pedig Zürichben állnak a tűzhely mellett a népek, itt a válaszolók negyede sem főz minden nap. Ha azt nézzük, hol hányan élnek rendszeresen főzőcskéző emberek (vagyis olyanok, akik minden nap, minden másnap, vagy hetente néhány alkalommal főznek), akkor a két északi város mellé felzárkózik még New York is, mindhárom helyen 87 százalék választotta a fenti három opció valamelyikét. A nagyvárosok közül egyébként határozottan csak Zürich lóg ki, itt csak az emberek 47 százaléka megy be a konyhába heti többször, mindenhol máshol 76 és 87 százalék közé esik a rendszeresen főzők aránya.

A kérdések egy része arra irányult, hogy mennyire szeretnek együtt főzni másokkal. Tippelnének kik szeretnek közösen főzőcskézni? Úgyse találnák el! Legjobban a kínaiak, majd őket követik az indiaiak, végül a harmadik New York lett.

Itthon még nem annyira jellemző, de Stockholmban, Sanghajiban és New Yorkban a nők és a férfiak ugyanolyan lelkesen főznek, sőt a nagy almában a 30 alatti férfiak közül magabiztosabban ragadják magukhoz a fakanalat, mint az ugyanolyan életkorú nők.

A főzés, mint közösségi tevékenység az UCLA kutatása szerint is nagyon fontos. Egyrészt növeli az önbizalmat, megismerheti más emberek nézőpontját is, arról nem is beszélve, hogy még önmagát is jobban megismerheti a főzés révén. Margaret Paul, aki párkapcsolati szakértő, úgy véli, hogy a közös főzőcskézés lehetőséget ad annak tesztelésére, hogy az ember hogyan kommunikál, mennyire képes együtt dolgozni másokkal és mennyire hajlik a kompromisszumokra.

Ezt erősíti meg az Ikea kutatása, mely szerint a megkérdezettek 16 százaléka véli úgy, hogy jobban megismerte önmagát a főzés révén, érdekes módon a mumbaiak 32 százaléka véli így. Arra is választ kerestek a felmérésben, hogy veszít magabiztosságából, vagy éppen nyer a közös főzéssel? Érdekes módon az oroszokat frusztrálja a közös főzés, 15 százalék szerint csökken az önbizalma.

Ha elmélyülne a statisztikákban, kiváncsi, melyik városban hányan mobiloznak evés közben, hogyan állnak az egyes helyek az újrahasznosítással, kik főztek legtöbbször a szüleikkel gyerekként, és kik főznek most sokszor a gyerekeikkel, esetleg összehasonlítana egymással városokat, itt teheti meg.

Forrás:http://divany.hu